CÉGALAPÍTÁS info vonal: +36 30 220 1100

info@cegalapitas.net

110104 - Pálinka készítése (saját termelésű alapanyagból)

A tevékenységhez külön engedély NEM szükséges!

A tevékenységhez bejelentés szükséges!

Bejelentéssel gyakorolható gazdasági tevékenység megnevezése: Élelmiszer-vállalkozás működése

Bejelentést fogadó hatóság megnevezése: Az élelmiszer-vállalkozó az olyan élelmiszer-előállító létesítményt, amelyhez a 853/2004/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján nem szükséges engedély, valamint az élelmiszer-csomagolóanyag gyártó, forgalomba hozó, és az élelmiszer-iparban felhasználható fertőtlenítőszereket előállító létesítményeket, a létesítmény telephelye szerinti megyei kormányhivatal járási hivatala járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalának (a továbbiakban: járási állategészségügyi hivatal) köteles bejelenteni. Az élelmiszer-előállító létesítmény bejelentésének eljárására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A bejelentést postai vagy elektronikus úton, írásban kell teljesíteni.A bejelentés alapján a járási állategészségügyi hivatal a létesítményt nyilvántartásba veszi, és erről értesíti az élelmiszer-vállalkozót.

A bejelentett létesítményekről a járási állategészségügyi hivatal az Éltv. 38. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján nyilvántartást vezet.A nyilvántartásokról a NÉBIH az Éltv. 38. §-a (4) bekezdése szerinti adatbázist hoz létre és működtet, mely tartalmazza a vállalkozás nevét, székhelyét, tevékenységét, valamint azon telephelyét, ahol a megadott tevékenységet végzi.

Bejelentést előíró jogforrás: EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004. április 29-i 853/2004/EK rendelete

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004. április 29-i 882/2004/EK rendelete

2008. évi XLVI. törvény

57/2010. (V. 7.) FVM rendelet

Szolgáltatás piacfelügeleti hatóság által vezetett internetes nyilvántartás: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/elelmiszer_takarmanybiztonsag/kozerdeku_adatok/elelmiszer_uzemlistak

https://portal.nebih.gov.hu/-/nem-engedelykoteles-letesitmenyek-bejelentese

Jövedéki termék adóraktárban történő előállítása és tárolása.

Pálinka készítése nem saját termelésű alapanyagból.

Pálinkának csak a 110/2008/EK rendelet II. számú mellékletének 9. számú kategóriája szerinti eljárással készített olyan gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből - ideértve a gyümölcsvelőt is - készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.

Sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának.

Törkölypálinkának csak a 110/2008/EK rendelet II. számú mellékletének 6. számú kategóriája szerinti eljárással készített olyan törkölypárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett szőlő törkölyéből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.

Különleges eljárásokkal készült pálinkák és törkölypálinkák megnevezése:

1. Kisüsti pálinka: az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legfeljebb 1000 liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állítottak elő.

2. Érlelt pálinka: az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legalább 3 hónapig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 6 hónapig érleltek 1000 literes vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban. A fahordóban érlelt pálinka szárazanyag-tartalma maximum 4 g/l lehet. Érlelt pálinkák esetében csak az azonos megnevezésű érlelt pálinkák elegyíthetők, de érlelési időnek csak a legfiatalabb érlelt pálinka érlelési idejét, korát lehet feltüntetni a címkén. Az érlelés időtartamát, a termék korát a címkén fel lehet tüntetni, és utalni lehet a fahordó anyagára is. Az érlelés időtartamát az érlelés helyszínén, ellenőrizhető módon dokumentálni kell.

3. Ópálinka: az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legalább 1 évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 2 évig érleltek 1000 literes, vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban.

4. Gyümölcságyon érlelt pálinka vagy ágyas pálinka: az a gyümölcspálinka, amelyet gyümölccsel együtt érleltek legalább 3 hónapig. A gyümölcságy a pálinka fajtájával azonos, ha egy gyümölcs megnevezésével jelölik, illetve tartalmazhat többfajta gyümölcsöt, de ebben az esetben csak vegyes gyümölcs ágyaspálinkának nevezhető. 100 liter gyümölcságyon érlelt pálinkához vagy ágyas pálinkához legalább 10 kg érett, vagy legalább 5 kg aszalt gyümölcsöt kell felhasználni.

5. Ágyas törkölypálinka: az a törkölypálinka, amelyet Magyarországon termett szőlővel vagy aszalt szőlővel együtt érleltek legalább 3 hónapig. 100 liter ágyas törkölypálinkához legalább 10 kg érett vagy legalább 5 kg aszalt szőlőt kell felhasználni. A szőlő fajtáját csak abban az esetben kell feltüntetni a címkén, ha mind a pálinka alapjául szolgáló törköly, mind a gyümölcságy ugyanolyan fajtájú szőlő felhasználásával készült. A palack címkéjén a nettó pálinkamennyiséget kell feltüntetni. Az érlelés időtartamát az érlelés helyszínén, ellenőrizhető módon dokumentálni kell.

A belföldön forgalomba kerülő pálinkát és törkölypálinkát a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó más alkoholtermékekre alkalmazandó zárjegytől színében eltérő zárjeggyel (a továbbiakban: pálinka-zárjegy) kell ellátni.

A Jöt. rendelkezéseinek alkalmazásával a vámhatóság pálinka-zárjegyet kizárólag a pálinka, illetve a törkölypálinka előállítását, palackozását vagy tárolását a Jöt.-ben az e tevékenység folytatásához előírt adóraktári engedély birtokában végző személynek - annak megrendelése alapján - ad ki.

Veszélyhelyzet: a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

6. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerinti adóraktár engedélyes az engedélyében foglaltaktól eltérően az 528/2012/EU rendelet 55. cikk (1) bekezdése alapján az illetékes nemzeti hatóság által kiadott ideiglenes biocid engedélyben számára meghatározott összetételű fertőtlenítőszert alkoholtermékből részleges denaturálási eljárás alkalmazása nélkül gyárthat oly módon, hogy a gyártást az adóraktári engedély módosítása nélkül az állami adó- és vámhatóság részére legkésőbb a gyártás tervezett megkezdését megelőző 12 órával bejelenti.

(2) Az ideiglenes biocid engedélyben meghatározott összetételű fertőtlenítőszer (1) bekezdés szerinti gyártása esetén nem kell alkalmazni a Jöt. 133. § (2) bekezdését.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés papír alapon is megtehető.

(4) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza a gyártó nevét, címét, az előállítás kezdő időpontját, a jövedéki termék felhasználásának rövid leírását.

(5) Az (1) bekezdés szerint előállított fertőtlenítőszer adófizetési kötelezettség alól mentesült jövedéki terméknek minősül.

(6) Az (1) bekezdés szerinti fertőtlenítőszer előállítását az adóraktár engedélyese legkésőbb az ideiglenes biocid engedélyt megadó határozat visszavonásának vagy az engedély hatályának lejárati napján befejezi, és a befejezés időpontját bejelenti az állami adó- és vámhatóság részére.

7. § A veszélyhelyzet ideje alatt a Jöt. 144. § (4) bekezdésétől eltérően a kizárólag az adóraktár engedélyese, felhasználói engedélyes vagy nyilvántartásba vett felhasználó által felhasználható denaturált alkohol mennyisége 1 m3-re módosul.

A tevékenységhez külön engedély szükséges!

A tevékenységhez bejelentés NEM szükséges!

Engedélyező hatóság: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóraktári engedélye.

Adóraktári engedélyre - az engedélyek megadásának általános szabályain kívül - olyan személy jogosult,

a) aki a jogszabályi követelményeknek megfelelő elektronikus nyilvántartást vezet,

b) aki a végrehajtási rendelet szerinti jövedéki ügyintézői szakképesítéssel rendelkezik vagy jövedéki ügyintézőt foglalkoztat,

c) akinél a jövedéki termékek előállításához, felhasználásához és biztonságos tárolásához szükséges tárgyi feltételek adottak,

d) akinél az előállított, felhasznált, tárolt jövedéki termékek és a jövedéki termékek felhasználásával előállított termékek pontos mennyiségi számbavételéhez szükséges tárgyi feltételek adottak,

e) aki részletesen bemutatja az adóraktárban végezni kívánt tevékenységet.

Engedélyt előíró jogforrás: 2008. évi LXXIII. törvény

2016. évi LXVIII. törvény

45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet

Vészélyhelyzet: 83/2020. (IV. 3.) Korm. rendelet

Vissza a listához