Cégalapítás info vonal: +36 30 220 1100

info@cegalapitas.net

TEÁOR kereséshez írja be a TEÁOR kódot vagy a keresett kifejezést!

0899 teáor - Egyéb m.n.s. bányászat

Ebbe a szakágazatba tartozik:
- az egyéb ásvány, ásványi anyag kitermelése:
- csiszolóanyag, azbeszt, szilíciumtartalmú kovaföld, természetes grafit, szteatit (talkum), földpát stb.
- természetes aszfalt, aszfalt tartalmú kő, természetes bitumen
- drágakő, kvarc, csillám stb.

Engedélyköteles a tevékenység?

Bányászat zárt területen (koncessziós tevékenység).

A koncessziós szerződést aláírónak olyan gazdasági társaságot (a továbbiakban: koncessziós társaság) kell alapítania, amelyben a társaság megalakulásakor és tevékenysége alatt is a részvények, üzletrészek és szavazatok többségével rendelkezik, valamint kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a koncessziós szerződésben meghatározott követelményeket a gazdasági társaságban tulajdonosként érvényesíteni fogja.

A koncessziós szerződés alapján keletkezett jogok és kötelezettségek a koncessziós társaságot mint bányavállalkozót illetik meg, illetve terhelik.

A tevékenységhez külön engedély szükséges!

A tevékenységhez bejelentés NEM szükséges!

Engedélyező hatóság: A bányászati ügyekért felelős miniszter által aláírt koncessziós szerződés.

Engedélyt előíró jogforrás: 1993. évi XLVIII. törvény

161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet

Bányászat nyílt területen (liberalizált tevékenység):

- a bányatelek megállapítását követően az ásványvagyon feltárása és kitermelése, valamint a kitermelés szüneteltetése

- a meddőhányó hasznosítása

Engedélyező hatóság: Bányafelügyeletként és az állami földtani feladatokat ellátó szervként a Kormány a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot (a továbbiakban: MBFSZ) , továbbá a Baranya, a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Jász-Nagykun-Szolnok, a Pest és a Veszprém Megyei Kormányhivatalt (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) jelöli ki. A kormányhivatalok illetékességi területét és székhelyét a 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 1. melléklet tartalmazza.

A kormányhivatal bányafelügyeleti és állami földtani feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés f)-h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja.

A kormányhivatal bányafelügyeleti hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában, valamint kizárólag ezekhez kapcsolódva a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott hatásköröket az MBFSZ gyakorolja. A kormányhivatalok bányafelügyeleti és állami földtani hatósági feladatait érintően felügyeleti szerv az MBFSZ.

A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben - a 4. § (2) bekezdésében, az 5., 6. és a 10. §-ban foglalt kivétellel - a kormányhivatal jár el. A MBFSZ bányafelügyeleti és állami földtani feladatokat ellátó szervként hatósági ügyekben országos illetékességgel jár el. Döntése kizárólag közigazgatási perben támadható meg. Több kormányhivatal illetékességi területét érintő, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó ügy esetben az eljáró kormányhivatalt az MBFSZ elnöke jelöli ki.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény által nemzeti emlékhellyé nyilvánított kegyhelyen, valamint annak 5 km sugarú környezetében - a kegyhely méltóságának megőrzése érdekében - külfejtéses művelésű bányatelket csak akkor lehet megállapítani, horizontálisan bővíteni vagy a megállapított bányatelken feltárási, kitermelési tevékenységet folytatni, ha azzal a bányatelek fekvése szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi szempontból egyetért. Egyetértés hiányában a bányafelügyelet az engedély, műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet elutasítja.

Engedélyt előíró jogforrás: 1993. évi XLVIII. törvény

161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet

Szolgáltatás piacfelügeleti hatóság által vezetett internetes nyilvántartás: https://www.kormanyhivatal.hu/hu

Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek:

Fémtartalmúérc-bányászat

a) nem vas fémek esetén 100 ezer t/év kitermeléstől,

b) külszíni bányászat esetén 25 ha területnagyságtól is.

Egyéb bányászat (kivéve az önállóan létesített ásványfeldolgozó üzemet)

a) 25 ha területnagyságtól külszíni bányászat esetén,

b) védett természeti területen külszíni bányászat esetén méretmegkötés nélkül.

A környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek:

Fémtartalmúérc-bányászat

a) méretmegkötés nélkül,

b) felhagyása.

Önállóan létesített fémérc-előkészítő, -dúsító, -pörkölő, -zsugorító, meddőhányó-hasznosító mű méretmegkötés nélkül.

Egyéb bányászat kivéve az önállóan létesített ásványfeldolgozó üzemet méretmegkötés nélkül.

Engedélyező hatóság: A területileg illetékes - környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság engedélye. Területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként megyei illetékességgel - e bekezdésben foglalt kivétellel - a megyei kormányhivatal jár el. Budapest főváros és Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal ár el. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: területi környezetvédelmi hatóság) és a természetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: területi természetvédelmi hatóság), (a továbbiakban együtt: a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság) különös illetékességgel a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 3. melléklet szerinti esetekben jár el.

Engedélyt előíró jogforrás: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet

71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet

Szolgáltatás piacfelügeleti hatóság által vezetett internetes nyilvántartás: https://www.kormanyhivatal.hu/hu

Vissza a listához

 

HOVÁ TARTOZIK A TEVÉKENYSÉGEM?

Amennyiben nem tudja meghatározni, hogy a végezni kívánt tevékenység mely TEÁOR kategóriába tartozik, javasoljuk, hogy keresse a Központi Statisztikai Hivatalt, portálunk szakértői ugyanis cégeljárási kérdésekben tudnak segíteni. Egyéni vállalkozásokkal nem foglalkozunk.


TEVÉKENYSÉGI ENGEDÉLY

Ha jogszabály valamely gazdasági tevékenység gyakorlását hatósági engedélyhez köti, a társaság e tevékenységet a jogerős hatósági engedély alapján kezdheti meg. 

Jogszabály által képesítéshez kötött tevékenységet a gazdasági társaság akkor végezhet, ha az e tevékenységben személyes közreműködést vállaló tagja, vagy a társasággal munkavégzésre irányuló polgári jogi vagy munkajogi jogviszonyban álló legalább egy személy a képesítési követelménynek megfelel.

TEVÉKENYSÉG BEJEGYZÉSE / MÓDOSÍTÁSA / BŐVÍTÉSE

A bejegyzési kérelem benyújtásakor a cég köteles megjelölni főtevékenységét és további tevékenységi köreit azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével. A cégbíróság a cég bejegyzésekor elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot a cég főtevékenységéről és további tevékenységi köreiről.

A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a cég főtevékenységének és további tevékenységi köreinek változásait, a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelöléssel. Az adat bejegyzése és közzététele automatikusan történik meg, tehát a bejegyzést nem cégmódosítás keretében, hanem a NAV-hoz történő bejelentéssel kell elvégezni. 

A társaság főtevékenységnek nem minősülő tevékenységi körének megváltoztatásáról a legfőbb szerv egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot.

Ha a létesítő okirat módosítása kizárólag a cég tevékenységi körét érinti - kivéve ha az a cég létesítő okiratbeli főtevénységének változása -, nem szükséges változásbejegyzési kérelem benyújtása, hanem a cég a létesítő okirat módosításáról szóló okiratot a következő változásbejegyzési kérelem mellékleteként köteles benyújtani és a kérelemhez csatolandó egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratban kell átvezetnie a cég tevékenységét érintő változást is.



Cégalapítás online

Cégtemetők közé jegyezné be a cégét?

Az mno.hu és az index.hu alábbi cikkeiben olvashat a cégtemetőnek nevezett (egyébként cégalapítást is végző) szolgáltató esetéről.

Mi azt valljuk, hogy egy komoly vállalkozó nem kötheti össze a cégét semmilyen szinten ilyen jellegű kétes szolgáltatásokkal, amelyek indokolatlanul az adóhatóság kiemelt célpontjává teszik vállalkozását.

A fapados szolgáltatókat és cégtemetőket leginkább az ingyenes szolgáltatások és pár ezer forintos költségek jellemzik.

Ezek a vállalkozások csak így tudnak ügyfelet szerezni, szakmailag a legtöbb esetben minősíthetetlen az általuk végzett szolgáltatás, a cégeljárás kimenetele kétséges.

Feltérképezték a cégtemetőket (mno.hu)
Ezernyolcszáz cég a Podmaniczky utcában
(index.hu)