A Bt alapítás szabályai, a bejegyzés időtartama és az eljárás menete, a bt alapításhoz szükséges iratok:

A betéti társaság az ún. KATA adózás megjelenése óta újra igen népszerű. A KATA 12 millió Ft értékhatárig vehető igénybe 2017 januártól. 2019 januártól az alanyi áfamentesség felső határa is 12 millió forintra emelkedett. Társasági adós betéti társaság is alapítható továbbra is. Alapításához legalább két tag szükséges. (Egyszemélyes bt nincs.) Legalább egy tagnak, (a beltagnak) a felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan, míg legalább egy másik tag (ezt nevezzük kültagnak) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel. Ez azt jelenti, hogy a beltag a saját vagyonával is felel a társaság kötelezettségeiért. A társaságnak egy cégnevet kell kitalálni, amelyben a betéti társaság elnevezést - vagy annak "bt." rövidítését - fel kell tüntetni.

A Bt alapítás ügyvéd közreműködését igényli. Ha nem érdeklik a részletek, időpont egyeztetés ügyében hívhatja információs vonalunkat a +36 20 570 2917-es telefonszámon, vagy partner irodáunktól közvetlenül is kérhet felvilágosítást és időpontot.

A Bt társasági szerződését célszerű szerződésminta használatával elkészíteni.

A 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 5. számú mellékletében található egy ún. szerződésminta. (Itt megtekinthető) Ha az ügyvéd ennek az alkalmazásával jegyzi be a társaságot, úgy az eljárási illeték csupán 25 ezer forint. Természetesen itt is szükség van valamennyi tag aláírására, és az ügyvéddel történő személyes találkozásra, azonban az okiratszerkesztés gyors, a cégbejegyzési eljárás igen egyszerű.

A bt tevékenységi körei:

A társasági szerződésben elegendő csupán a bt. fő tevékenységi körét feltüntetni, ám ezen túlmenően egyéb tevékenységi körök is szerződésbe foglalhatók. A betéti társaság ezeken túlmenően is folytathat minden olyan tevékenységet, amely nem tilos, illetve nem korlátozott (pl. engedélyköteles).

A bt induló vagyona:

A bt-nél a törvény nem határoz meg kötelező legkisebb alapító tőkét, bizonyos öszegű törzsbetét azonban szükséges. Egyik tag sem köteles vagyoni hozzájárulását a társasági szerződésben megállapított összeget meghaladóan növelni, vagy veszteség esetén azt kiegészíteni. A tag a vagyoni hozzájárulását a tagsági jogviszony fennállása alatt nem követelheti vissza. (A társaságból történő kilépésével a tag részére kifizethető a törzsbetét, illetve az üzletrészátruházás szabályai szerint el is lehet idegeníteni azt)

A betéti társaságnak is állhat kizárólag nem pénzbeli betétből a vagyona (pl. egy autó, számítógép vagy más ingóság), de apportálható követelés is.

Hogyan történik az eredményből való részesedés?

Ffőszabály szerint a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg, de a társasági szerződésben eltérően is meg lehet állapodni. Nem fordulhat elő azonban az, hogy valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből kizárjanak.

Kata adózás, alanyi ÁFA mentes státusz 2019-től 12 millió Forintig

A KATA hatálya alá bejelentkezett kisadózó vállalkozásnak legalább egy fő kisadózót be kell jelentenie. Kisadózó lehet a társaság tevékenységében közreműködő magánszemély tag.

A kisadózó vállalkozásnak a főállású kisadózó után havi 50 ezer, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie.
A kisadózó vállalkozás ezzel mentesül
- a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó
vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése alól,
- a társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése alól;
- a személyi jövedelemadó, járulékok (ideértve az egészségügyi szolgáltatási
járulékot is) és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és
megfizetése (pl. osztalék, a személyesen közreműködő tag esetén a béren
kívüli juttatások utáni adó alól a kisadózó vonatkozásában) alól;
- szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a
szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól.

A Bt képviseletre jogosult tagjai

Hacsak a tagok másképp nem rendelkeznek a társaság üzletvezetésére mindegyik tag jogosult, akik mindegyike önállóan vagy együttesen járhat el. Az üzletvezetésre jogosult tag a másik ilyen tag tervezett intézkedése ellen tiltakozhat, az intézkedésekhez a társaság legfőbb szervének, a tagok gyűlésének a határozata szükséges. A bt kültagja is lehet képviselő, ha a társasági szerződés erre felhatalmazza. (Itt megjegyezzük, hogy az új Polgári Törvénykönyv bírósági jogalkalmazói nem képviselnek egységes álláspontot, egyes megyékben a cégbíróságik álláspontja az, hogy csak a társaság beltagja lehet ügyvezető. 

A betéti társaság működése

A tagok gyűlésén valamennyi tag személyesen vesz részt. A tagok gyűlése határoz a bt mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a tagok gyűlése hatáskörébe utal, illetve, amely nem tartozik a társaság szokásos üzleti tevékenységébe. Az üzletvezetés körébe tartozó kérdésekről való döntés az üzletvezető(k) jogköre. A tagok gyűlésén a határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. A társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet, de legalább egy szavazat minden tagot megillet. A tagok gyűlése egyszerű szótöbbséggel határoz, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében a gazdasági társaságokról szóló törvény háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő.

Valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat kell a társasági szerződés módosításához, valamint a társaság szokásos üzleti tevékenységébe nem tartozó ügyekben hozandó döntéshez. A társasági szerződés módosítását valamennyi tagnak alá kell írnia.

Felelősségi szabályok

A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel a saját vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon nem elegendő, a társaság kötelezettségeiért a beltag(ok) saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A társasági szerződésben meg lehet állapodni úgy is, hogy az újonnan belépő beltag a társaság azon tartozásaiért ne feleljen, amelyek belépése előtt keletkeztek. Betéti társaságba történő belépéskor, tehát oda kell figyelni erre, mert ha a tagok ezt a társasági szerződésben nem rögzítik, úgy a belépő beltag a többi beltaggal azonos módon felel a belépés előtt keletkezett tartozásokért is. A társaságtól megváló tag - tagsági jogviszonya megszűnésétől számított öt évig - a többi taggal azonos módon felel a társaság olyan tartozásáért, amely tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett.

A betéti társasági tagság megszűnése

Megszűnik a tagsági jogviszony ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását a cég felhívása ellenére nem teljesítette vagy ha ebben a tagok közösen megegyeztek. Megszűnhet a tag kizárásával (két tag esetén nem lehet kizárni a tagot, és fontos tudni, hogy a kizárásról bíróság határozhat csak), rendes vagy azonnali hatályú felmondással, a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, illetve ha a tagság fenntartása jogszabályba ütközik.
A társaságtól megváló tag követelését - eltérő megállapodás hiányában - a tagsági jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belül pénzben kell kifizetni.

Ha a társaságból valamennyi beltag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve, ha az utolsó beltag kiválásától számított hat hónapon belül új beltag belépését a cégbírósághoz bejelentik. Ha a társaságból valamennyi kültag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve, ha az utolsó kültag kiválásától számított hat hónapon belül új kültag belépését a cégbírósághoz bejelentik. A tagok elhatározhatják azt is, hogy a továbbiakban közkereseti társaságként működnek tovább.

A betéti társaság megszűnése

A jogutód nélküli megszűnés, valamint a társaság átalakulásának elhatározásához a tagok gyűlésének egyhangú határozata szükséges. A végelszámolás egyszerűsített módon lefolyatható, ha a társaság a végelszámolás megindításától számított harminc napon belül tartozásait kiegyenlíti. Ebben az esetben a cégbíróság a társaságot törli a cégjegyzékből. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani a társaság tagjai között.

Mennyi időt vesz igénybe a bejegyzési eljárás?

Egy óra alatt jegyzi be a bíróság a céget. A benyújtásnak előfeltétele azonban, hogy az illetéket átutalással megfizesse az ügyfél, és az alapítási okiratokat aláírják a tagok. Az adóhatóság egy két nap alatt ad adószámot a társaságnak, így a teljes eljárás általában két-három munkanapot vesz igénybe. 

A Bt alapítása során a költségek elszámolhatók?

Természetesen valamennyi költség számlákkal illetve egyéb számviteli bizonylatokkal a cégben elszámolható.

Amennyiben a szükséges információt itt nem találta meg, a +36 20 570 2917-es telefonszámon kérhet bővebb felvilágosítást.

Adatok megadása on-line most: Bt alapítás egyszerűsített elektronikus eljárásban

.