TEKINTSE MEG ANGOL NYELVEN IS A RÉSZLETEKET

A Bt. alapítás szabályai, a bejegyzés időtartama és az eljárás menete, valamint a Bt. alapításhoz szükséges iratok:

A betéti társaság az ún. KATA adózás megjelenése óta újra igen népszerű. A KATA 12 millió Ft értékhatárig vehető igénybe 2017 januártól. 2019 januártól az alanyi áfamentesség felső határa is 12 millió forintra emelkedett. 2021-től 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie akkor, ha a cégek egymás közötti ügyleteik egy éven belül meghaladják a 3 millió forintot. Lényeges, hogy a plusz terhet a számla befogadójának kell megfizetni, ez alól csak egyetlen kivétel van, ha a kisadózó kifizetője külföldi.

Társasági adós betéti társaság is alapítható továbbra is. Alapításához legalább két tag szükséges. (Egyszemélyes Bt. nincs.) Legalább egy tagnak, (a beltagnak) a felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan. Legalább egy másik tag (ezt nevezzük kültagnak) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban Ő nem felel. Ez azt jelenti, hogy a beltag a saját vagyonával is felel a társaság kötelezettségeiért. A társaságnak egy cégnevet kell kitalálni, amelyben a betéti társaság elnevezést - vagy annak "Bt." rövidítését - fel kell tüntetni.

A Bt. alapítás ügyvéd közreműködését igényli. Ha nem fontosak Önnek a részletek, időpont egyeztetés ügyében hívhatja információs vonalunkat a +36 30 220 1100-as telefonszámon, vagy partner irodáunktól közvetlenül is kérhet felvilágosítást és időpontot is.

A Bt. társasági szerződését célszerű szerződésminta használatával elkészíteni.

A 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 5. számú mellékletében található egy ún. szerződésminta. (Itt megtekinthető) Ha az ügyvéd ennek az alkalmazásával jegyzi be a társaságot, úgy az eljárási illeték csupán 25 ezer forint. Természetesen itt is szükség van valamennyi tag aláírására, és az ügyvéddel történő személyes találkozásra, azonban az okiratszerkesztés gyors, a cégbejegyzési eljárás igen egyszerű.

A Bt. tevékenységi körei:

A társasági szerződésben elegendő csupán a Bt. fő tevékenységi körét feltüntetni, ám ezen túlmenően egyéb tevékenységi körök is szerződésbe foglalhatók. A betéti társaság ezeken túlmenően is folytathat minden olyan tevékenységet, amely nem tilos, illetve nem korlátozott (pl. engedélyköteles).

A Bt. induló vagyona:

A Bt.-nél a törvény nem határoz meg kötelező legkisebb alapító tőkét, bizonyos öszegű törzsbetét azonban szükséges. Egyik tag sem köteles vagyoni hozzájárulását a társasági szerződésben megállapított összeget meghaladóan növelni, vagy veszteség esetén azt kiegészíteni. A tag a vagyoni hozzájárulását a tagsági jogviszony fennállása alatt nem követelheti vissza. (A társaságból történő kilépésével a tag részére kifizethető a törzsbetét, illetve az üzletrészátruházás szabályai szerint el is lehet idegeníteni azt).

A betéti társaságnak is állhat kizárólag nem pénzbeli betétből a vagyona (pl. egy autó, számítógép vagy más ingóság), de apportálható követelés is.

Hogyan történik az eredményből való részesedés?

Főszabály szerint a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg, de a társasági szerződésben eltérően is meg lehet állapodni. Nem fordulhat elő azonban az, hogy valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből kizárjanak.

KATA adózás, alanyi ÁFA mentes státusz 2019-től 12 millió Forintig

A KATA hatálya alá bejelentkezett kisadózó vállalkozásnak legalább egy fő kisadózót be kell jelentenie. Kisadózó lehet a társaság tevékenységében közreműködő magánszemély tag.

A kisadózó vállalkozásnak a főállású kisadózó után havi 50 ezer, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie.
A kisadózó vállalkozás ezzel mentesül
- a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó
vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése alól,
- a társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése alól;
- a személyi jövedelemadó, járulékok (ideértve az egészségügyi szolgáltatási
járulékot is) és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és
megfizetése (pl. osztalék, a személyesen közreműködő tag esetén a béren
kívüli juttatások utáni adó alól a kisadózó vonatkozásában) alól;
- szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a
szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól.

A Bt. képviseletre jogosult tagjai

Hacsak a tagok másképp nem rendelkeznek, a társaság üzletvezetésére mindegyik tag jogosult, akik mindegyike önállóan vagy együttesen járhat el. Az üzletvezetésre jogosult tag a másik ilyen tag tervezett intézkedése ellen tiltakozhat, az intézkedésekhez a társaság legfőbb szervének, a tagok gyűlésének a határozata szükséges. A Bt. kültagja is lehet képviselő, ha a társasági szerződés erre felhatalmazza. (Itt megjegyezzük, hogy az új Polgári Törvénykönyv bírósági jogalkalmazói nem képviselnek egységes álláspontot, egyes megyékben a cégbíróságik álláspontja az, hogy csak a társaság beltagja lehet ügyvezető. 

A betéti társaság működése

A tagok gyűlésén valamennyi tag személyesen vesz részt. A tagok gyűlése határoz a Bt. mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a tagok gyűlése hatáskörébe utal, illetve, amely nem tartozik a társaság szokásos üzleti tevékenységébe. Az üzletvezetés körébe tartozó kérdésekről való döntés az üzletvezető(k) jogköre. A tagok gyűlésén a határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. A társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet, de legalább egy szavazat minden tagot megillet. A tagok gyűlése egyszerű szótöbbséggel határoz, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében a gazdasági társaságokról szóló törvény háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő.

Valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat kell a társasági szerződés módosításához, valamint a társaság szokásos üzleti tevékenységébe nem tartozó ügyekben hozandó döntéshez. A társasági szerződés módosítását valamennyi tagnak alá kell írnia.

Felelősségi szabályok

A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel a saját vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon nem elegendő, a társaság kötelezettségeiért a beltag(ok) saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A társasági szerződésben meg lehet állapodni úgy is, hogy az újonnan belépő beltag a társaság azon tartozásaiért ne feleljen, amelyek belépése előtt keletkeztek. Betéti társaságba történő belépéskor, tehát oda kell figyelni erre, mert ha a tagok ezt a társasági szerződésben nem rögzítik, úgy a belépő beltag a többi beltaggal azonos módon felel a belépés előtt keletkezett tartozásokért is. A társaságtól megváló tag - tagsági jogviszonya megszűnésétől számított öt évig - a többi taggal azonos módon felel a társaság olyan tartozásáért, amely tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett.

A betéti társasági tagság megszűnése

Megszűnik a tagsági jogviszony ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását a cég felhívása ellenére sem teljesítette vagy ha ebben a tagok közösen megegyeztek. Megszűnhet a tag kizárásával (két tag esetén nem lehet kizárni a tagot, és fontos tudni, hogy a kizárásról bíróság határozhat csak), rendes vagy azonnali hatályú felmondással, a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, illetve ha a tagság fenntartása jogszabályba ütközik.
A társaságtól megváló tag követelését - eltérő megállapodás hiányában - a tagsági jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belül pénzben kell kifizetni.

Ha a társaságból valamennyi beltag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve, ha az utolsó beltag kiválásától számított hat hónapon belül új beltag belépését a cégbírósághoz bejelentik. Ha a társaságból valamennyi kültag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve, ha az utolsó kültag kiválásától számított hat hónapon belül új kültag belépését a cégbírósághoz bejelentik. A tagok elhatározhatják azt is, hogy a továbbiakban közkereseti társaságként működnek tovább.

A betéti társaság megszűnése

A jogutód nélküli megszűnés, valamint a társaság átalakulásának elhatározásához a tagok gyűlésének egyhangú határozata szükséges. A végelszámolás egyszerűsített módon lefolytatható, ha a társaság a végelszámolás megindításától számított harminc napon belül tartozásait kiegyenlíti. Ebben az esetben a cégbíróság a társaságot törli a cégjegyzékből. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani a társaság tagjai között.

Mennyi időt vesz igénybe a bejegyzési eljárás?

Egy óra alatt jegyzi be a bíróság a céget. A benyújtásnak előfeltétele azonban, hogy az illetéket átutalással megfizesse az ügyfél, és az alapítási okiratokat aláírják a tagok. Az adóhatóság egy-két nap alatt ad adószámot a társaságnak, így a teljes eljárás általában két-három munkanapot vesz igénybe. 

A Bt. alapítása során a költségek elszámolhatók?

Természetesen valamennyi költség számlákkal, illetve egyéb számviteli bizonylatokkal a cégben elszámolható.

Amennyiben a szükséges információt itt nem találta meg, a +36 20 570 2917-es telefonszámon kérhet bővebb felvilágosítást.

Adatok megadása on-line most: Bt alapítás egyszerűsített elektronikus eljárásban

.