Ebbe a szakágazatba tartozik a szilárd vagy nem szilárd nem veszélyes hulladék kezelése és ártalmatlanítása:
- a nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását ellátó lerakóhelyek üzemeltetése
- a nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítása égetéssel, vagy egyéb módszerekkel, azzal együtt vagy anélkül, hogy eredményeként keletkezik-e elektromos energia, gőz, komposzt, biogáz, alternatív üzemanyag, hamu vagy egyéb a termelés során keletkező, további felhasználásra alkalmas melléktermék
- a szerves hulladék kezelése, ártalmatlanítása
Ebbe a szakágazatba tartozik - magyar kiegészítés:
- a komposztálás
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
- a veszélyes hulladékok égetése, lásd: 3822 teáor - Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
- az összekevert, de újrahasznosítható anyagok, mint pl papír, műanyag, használt palackok, fémek különböző kategóriákba szétválogatására alkalmas berendezések működtetése, lásd: 3832 teáor - Hulladék újrahasznosítása
- a talaj, vízkészletek szennyeződésmentesítése, tisztítása; a fertőzöttség csökkentése, lásd: 3900 teáor - Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés
Nem veszélyes hulladék hulladékgazdálkodási engedély köteles gyűjtése, hasznosítása, ártalmatlanítása
A tevékenységhez külön engedély szükséges!
A tevékenységhez bejelentés szükséges!
Engedélyező hatóság: Az ipari tevékenység - a határon átnyúló szolgáltató tevékenység kivételével - csak a külön jogszabály szerinti telken, építményben vagy építményen belül önálló rendeltetési egységben (a továbbiakban együtt: telep) folytatható.
A tevékenység megkezdésére irányuló szándék bejelentését követően folytatható
a) az 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 1. mellékletben meghatározott ipari tevékenység
Engedélyt előíró jogforrás:
b) az R: 2. mellékletben meghatározott ipari tevékenység
ba) a külön jogszabályban ipari területként meghatározott területen, valamint
bb) nem ipari területen akkor, ha a telepként szolgáló építmény vagy építményben az önálló rendeltetési egység a tevékenység végzésének megfelelő rendeltetésre 6 hónapnál nem régebbi jogerős használatbavételi engedéllyel vagy tudomásulvétellel, illetve fennmaradási egyben használatbavételi engedéllyel rendelkezik.
Bejelentéshez kötött ipari tevékenység esetében az ipari tevékenység folytatója az ipari tevékenység megkezdését megelőzően az R. 3. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon köteles a telep fekvése szerint illetékes település, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjénél, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőnél (a továbbiakban: jegyző) írásban bejelenteni a folytatni kívánt ipari tevékenységet.
A jegyző az általa vezetett nyilvántartást az interneten közzéteszi.
Az R. 1. és 2. mellékletben meghatározott ipari tevékenységek tartalmára vonatkozóan a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerében foglalt tartalmi meghatározások az irányadóak.
Bejelentéssel gyakorolható gazdasági tevékenység megnevezése: 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet
Bejelentést fogadó hatóság megnevezése: Nem veszélyes hulladék hulladékgazdálkodási engedély köteles ártalmatlanítása.
A nem veszélyes hulladék hulladékgazdálkodási engedély köteles gyűjtése, hasznosítása, ártalmatlanítása tevékenység folytatója 2013. szeptember 30-ig köteles a telepengedély kiadására irányuló kérelmet a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének benyújtani azzal, hogy a tevékenység a kérelem jogerős elbírálásáig folytatható.
Nem kell telepengedély kiadására irányuló kérelmet benyújtani azon nem veszélyes és veszélyes hulladék gyűjtési tevékenység folytatása esetén, amelyet annak gyakorlója a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet alapján kiadott telepengedély, majd 2009. március 31-től a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet szerint bejelentés alapján végzett. Ebben az esetben a tevékenység folytatását 2013. január 1-től telepengedély hiányában is jogszerűnek kell tekinteni.
Bejelentést előíró jogforrás: Az ipari tevékenység - a határon átnyúló szolgáltató tevékenység kivételével - csak a külön jogszabály szerinti telken, építményben vagy építményen belül önálló rendeltetési egységben (a továbbiakban együtt: telep) folytatható.
A tevékenység megkezdésére irányuló szándék bejelentését követően folytatható
a) az 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 1. mellékletben meghatározott ipari tevékenység
Szolgáltatás piacfelügeleti hatóság által vezetett internetes nyilvántartás:
b) az R: 2. mellékletben meghatározott ipari tevékenység
ba) a külön jogszabályban ipari területként meghatározott területen, valamint
bb) nem ipari területen akkor, ha a telepként szolgáló építmény vagy építményben az önálló rendeltetési egység a tevékenység végzésének megfelelő rendeltetésre 6 hónapnál nem régebbi jogerős használatbavételi engedéllyel vagy tudomásulvétellel, illetve fennmaradási egyben használatbavételi engedéllyel rendelkezik.
Bejelentéshez kötött ipari tevékenység esetében az ipari tevékenység folytatója az ipari tevékenység megkezdését megelőzően az R. 3. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon köteles a telep fekvése szerint illetékes település, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjénél, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőnél (a továbbiakban: jegyző) írásban bejelenteni a folytatni kívánt ipari tevékenységet.
A jegyző az általa vezetett nyilvántartást az interneten közzéteszi.
Az R. 1. és 2. mellékletben meghatározott ipari tevékenységek tartalmára vonatkozóan a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerében foglalt tartalmi meghatározások az irányadóak.
Települési hulladék hasznosítás
Engedélyező hatóság: A hulladék hasznosítója azt a hasznosítási műveletet alkalmazza, amely a hasznosítandó hulladék vonatkozásában az összességében legjobb környezeti eredményt biztosítja.
Hasznosítási művelet - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető.
Környezetvédelmi hatóságként - ha kormányrendelet másként nem rendelkezik - a területi környezetvédelmi hatóság jár el.
Kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában
a) az elsőfokon eljáró környezetvédelmi hatóság a területi környezetvédelmi hatóság,
b) a másodfokon eljáró környezetvédelmi hatóság az országos környezetvédelmi hatóság.
Az országos környezetvédelmi hatóság jár el elsőfokon országos illetékességgel
- a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 12. § (2) bekezdésében, 13. §-ában és 14. §-ában foglalt tevékenységgel kapcsolatos hatósági eljárásban környezetvédelmi hatóságként, ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelem több területi környezetvédelmi hatóság hatáskörét érintő illetékességi területére terjed ki.
Engedélyt előíró jogforrás: 2012. évi CLXXXV. törvény
71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet
Hulladék ártalmatlanítása
Engedélyező hatóság: Ártalmatlanítási művelet - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezhető.
Az ártalmatlanításra kerülő nem veszélyes hulladék a gyűjtést követően az ártalmatlanítás megkezdéséig az előkezeléssel együtt összesen legfeljebb 1 évig tárolható.
Az ártalmatlanításra vonatkozó hulladékgazdálkodási engedélynek rendelkeznie kell az ártalmatlanító létesítmény tevékenységgel érintett területének bezárást követő rekultivációjáról, utógondozásáról és a monitoringról. A monitoring idejét és tartalmát a létesítmény várható környezeti hatásaira tekintettel kell meghatározni.
Az ártalmatlanító létesítmény működésével - hulladéklerakó esetén a lerakott hulladékkal - okozott környezeti károkozás elévülési ideje a létesítmény bezárásától számított 30 év.
Az ártalmatlanító létesítmény üzemeltetője a hulladék kezelésének díját a hulladék fajtája, típusa, jellege és mennyisége szerint megállapítja és közzéteszi.
A környezeti hatásvizsgálat, illetőleg egységes környezethasználati engedély köteles hulladéklerakó engedélyezésére a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló külön jogszabályt a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.
Amennyiben a hulladéklerakó létesítéséhez környezeti hatásvizsgálat, illetve egységes környezethasználati engedély nem szükséges, annak engedélyezésére az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. A környezetvédelmi hatóság az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban a szakkérdés vizsgálata során írja elő a hulladékgazdálkodási követelményeket.
Környezetvédelmi hatóságként - ha kormányrendelet másként nem rendelkezik - a területi környezetvédelmi hatóság jár el.
Kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában
a) az elsőfokon eljáró környezetvédelmi hatóság a területi környezetvédelmi hatóság,
b) a másodfokon eljáró környezetvédelmi hatóság az országos környezetvédelmi hatóság.
Az országos környezetvédelmi hatóság jár el elsőfokon országos illetékességgel
- a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 12. § (2) bekezdésében, 13. §-ában és 14. §-ában foglalt tevékenységgel kapcsolatos hatósági eljárásban környezetvédelmi hatóságként, ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelem több területi környezetvédelmi hatóság hatáskörét érintő illetékességi területére terjed ki.
Engedélyt előíró jogforrás: 2012. évi CLXXXV. törvény
20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet
71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet
Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek:
Nem veszélyes hulladékot égetéssel ártalmatlanító vagy hasznosító létesítmény, kémiai eljárással ártalmatlanító létesítmény 100 t/nap kapacitástól.
Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek:
Hulladékok ártalmatlanítása vagy hasznosítása
- hulladékégető művekben vagy hulladék-együttégető művekben nem veszélyes hulladékok esetében 3 tonna/óra kapacitáson felül.
Nem veszélyes hulladékok
a) ártalmatlanítása 50 tonna/nap kapacitáson felül, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység szerint, és a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek kivételével:
aa) biológiai kezelés,
ab) fizikai-kémiai kezelés,
ac) hulladék előkezelése égetés vagy együttégetés céljából,
ad) salak és hamu kezelése,
ae) fémhulladék kalapácsos shredderrel történő kezelése, ideértve a hulladék elektromos és elektronikus berendezéseket, valamint az elhasználódott járműveket és azok alkatrészeit,
b) hasznosítása, vagy ezekre irányuló hasznosítási és ártalmatlanítási tevékenységek összessége 75 tonna/nap kapacitáson felül, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység szerint, és a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek kivételével:
ba) biológiai kezelés,
bb) hulladék előkezelése égetés vagy együttégetés céljából,
bc) salak és hamu kezelése,
bd) fémhulladék kalapácsos shredderrel történő kezelése, ideértve a hulladék elektromos és elektronikus berendezéseket, valamint az elhasználódott járműveket és azok alkatrészeit,
c) kizárólag anaerob lebontással történő kezelése 100 tonna/nap kapacitáson felül.
A hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv 2. cikk g) pontjában meghatározott hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy 25 000 tonna teljes befogadókapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével.
A környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek:
Nemveszélyeshulladék-lerakó létesítmény:
a) napi 10 t hulladéklerakásától
b) 25 000 t teljes befogadókapacitástól
c) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül.
Nem veszélyes hulladékot égetéssel, kémiai, biológiai eljárással ártalmatlanító létesítmény
a) 10 t/nap kapacitástól
b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül.
Engedélyező hatóság: A területileg illetékes - környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság engedélye. Területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként megyei illetékességgel - e bekezdésben foglalt kivétellel - a megyei kormányhivatal jár el. Budapest főváros és Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal ár el. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: területi környezetvédelmi hatóság) és a természetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: területi természetvédelmi hatóság), (a továbbiakban együtt: a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság) különös illetékességgel a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 3. melléklet szerinti esetekben jár el.
Engedélyt előíró jogforrás: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet
71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet
Szolgáltatás piacfelügeleti hatóság által vezetett internetes nyilvántartás: https://www.kormanyhivatal.hu/hu
